A 16-24 évesek életének megismerését, gondolkodásuk lényegét célozta egy kutatási projektünk. Előadásomban a kutatás elemeit, legfontosabb eredményeit mutatom be. A munkafolyamat legfontosabb részének azt értékelem, hogy meg tudtuk határozni a fiatalok életstílus-csoportjait, plasztikussá téve az eltérő gondolkodásmódokat, magatartás jellemzőket. Eredményeink a fiatalok fogyasztói – vásárlói magatartásával foglalkozó kutatókat, oktatókat éppúgy érdekelhetik, mint azokat, akik ezt a célcsoportot marketing- vagy kommunikációs szempontból tartják kiemelkedő fontosságúnak.

Az előadás egy olyan elemzési keret felvázolására tesz kísérletet, amely alkalmas lehet a „Z-generáció” médiahasználati szokásainak, kommunikációs formáinak értelmezésére. Az elemzési keret egy elméleti és egy módszertani részből tevődik össze: az elméleti rész főként azokat a médiatudományos megközelítéseket mutatja be, amelyek felhasználhatók a probléma tárgyalásakor. A módszertani rész egy eddig Magyarországon némileg elhanyagolt megközelítés, a médiaantropológia néhány fontosabb metodológiai elvét mutatja be, amelyek mentén e generáció kutatása érdekes eredményeket hozhat.

Az előadás fókuszában a Z generáció tudománnyal, tudományos tartalmakkal kapcsolatos attitűdjei állnak. Bemutatjuk a vizsgálat tapasztalatait erre a témakörre koncentrálva, kezdve a tudomány értelmezésétől, egészen annak megítéléséig, illetve a viszonyulások alapján képzett különféle szegmensek leírásáig. Kitérünk arra is, hogy valóban kockák-e azok, akik átlag feletti érdeklődést mutatnak a tudomány iránt és arra is, hogy milyen információs forrásokat használnak az ismeretek bővítéséhez a fiatalok.

A tudományos élet bemutatása, megfoghatóvá tétele egyre nehezebb a régi marketing és kommunikációs módszerek alkalmazásával. A generációk változtak, a különbségek jelentősek, ezzel összhangban a tudománykommunikációs megoldásoknak, eszközöknek is követniük kell a változásokat. Az előadásban a Z generációval folytatott kommunikációs lehetőségeket, az általunk alkalmazott eszközök főbb jellemzőit, szerepét mutatjuk be, összegezve a főbb eredményeket és javaslatokat.

Fejlett médiatudatosság, a televízió háttérbeszorulása, a mobilhordozók népszerűsége, a multitasking jelenség térhódítása - ezek jellemzik az ezredforduló előtti években született, Z-generációnak nevezett mai fiatalokat. A Pécsi Tudományegyetemen végzett kutatási program célja, hogy bővíteni, de főképp mélyíteni tudjuk a fiatal generáció kommunikációs szokásaival kapcsolatos ismereteinket. Ezek az ismeretek igencsak hasznosak lehetnek a médiapiacon tevékenykedő szolgáltatók erősödő versenyében is.

 

Az új média megjelenését a médiakutatók többnyire olyan demotikus fordulatként értékelik, melynek nyomában a felhasználók korábban nem tapasztalat mértékben tudnak bekapcsolódni a médiatartalmak termelésébe. A blogok, wikik, fotó- és videómegosztók, közösségi oldalak használatának terjedésével tömegesen jelennek meg a médiapiacon a laikus felhasználók. A felhasználói médiatartalmak (user-generated content) létrehozásában az internetes technika és technológia korai alkalmazói, a fiatal generációk tagjai járnak az élen. Felkészültségük, jártasságuk az online médiatérben, generációs habitusuk, tapasztalati világuk különösen alkalmassá teszi őket az új produkciós lehetőségek innovatív alkalmazására. A jelenség társadalmi-kulturális hátterét a későmodern közönség szegmentáltsága, sokféle niche piac és igény jelenléte jellemzi. A még intenzíven bővülő hazai online videópiacon ilyen létező niche igényeket elégítenek ki a z-generációs tartalom-előállítók által közzétett zenei és filmes paródiák, humoros filmkritikák, vlogok, game play-ek, beauty-, tag- és haul-videók. Előadásomban a magyar online videószcéna egyik első sikerszerzőjének YouTube-os „karrierjét” kísérem nyomon, mely mind az online videópiac sajátos ökonómiáját, mind művészi-kreatív vonatkozásait, mind pedig a tartalmak publikálásával együtt járó közösség- és közönségépítést jól példázza.

 

Az előadásban bemutatom, hogy a PhD közösségi oldal milyen lehetőségeket kínál a gazdasági szereplők számára. Továbbá ismertetem, hogy a PhD hallgatók és a gazdasági szereplők együttműködései milyen további kölcsönös előnyöket biztosíthatnak mindkét fél számára. A célzott funkcióbemutatáson túl, az együttműködések várt, pozitív hatásai kerülnek felvázolásra. Részletezem a várt együttműködési formákat és az együttműködések létrejötte érdekében szükséges lépéseket.

 

Az előadás a képregény, illetve a képregényalapú hibrid médiaközegek és az ismeretterjesztő kommunikáció kapcsolatáról, megvalósult kommunikációs projektekről és ismeretterjesztési lehetőségekről szól. Az ismeretterjesztő kommunikációs dinamikába helyezett és helyezhető alkotásokat kétféle kontextusban kívánja láttatni. Egyrészt a tudományos népszerűsítés kommunikációelméleti vonatkozásai, ezzel összefüggésben ismeretterjesztés és média, másfelől a tág értelemben vett képregényes ismeretterjesztés kontextusában.Az utóbbinak nemcsak a tudományos ismeretterjesztés, hanem mások mellett a különböző kulturális közvetítések, például olvasás-népszerűsítés, társadalmi célú kampányok vagy némely szervezeti kommunikációs és közdiplomáciai akció is része lehet.